Ismert, hogy a szabályos közlekedéshez jogosítványra is
szükség van és tudjuk, hogy jogosítványból több fajta létezik. Az adózás útjain
hasonló a helyzet. Itt is szinte mindenki közlekedik, fontos tehát, hogy legyen
jogosítványa. Adószám nélkül közlekedni
az adózási forgalomban nemcsak tilos, hanem – a várható szankciók és egyéb
következmények miatt – rendkívül költséges is. A magyar adóazonosítót és adószámot
annak közel 30 éves múltja okán az érintettek már kellő rutinnal használják. A Közösségi adószám az egységes hozzáadott érték
adó (HÉA) alanyának belépőkártyája, vagyis HÉA azonosítója.
A HÉA azonosító kötelező használatára vonatkozóan nemcsak a
magyar jogszabályokban (adózás rendje, ÁFA törvény), hanem a 1042/2013/EU
végrehajtási rendelettel módosított 282/2011 EU végrehajtási rendeletben is
találunk fontos előírásokat. Utóbbi
jogszabály a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó jogi norma. A tapasztalat
az, hogy a szabályozás nagyon bonyolult, sok esetben céltalanul részletezett,
aprólékos. Emiatt azok gyakorlati alkalmazása
még az uniós csatlakozás óta eltelt csaknem 15 év után sem mondható teljesen zökkenőmentesnek. Nem véletlen, hogy egyes előírások az Európai
Unió Bíróságán nyernek végső értelmezést a kötelezettek és adóhatóságaik
jogvitájának lezárásaként.
Alábbiakban a teljesség igénye nélkül, a figyelem felhívás szándékával összefoglaltunk olyan eseteket, amikor a magyar vállalkozó az EK piacán ÁFA alanyként csak közösségi adószám birtokában jelenhet meg. Próbáltuk néhány közlekedési táblára, útelágazásra és veszélyhelyzetre is felhívni a figyelmet.
Közösségi adószám
Kötelező a Közösségi adószám a termékforgalom, (értékesítés,
beszerzés) szolgáltatásnyújtás, vagy szolgáltatás igénybevétele más tagállam
közösségi adóalanyával megvalósult ügylet során.
Ugyancsak kötelesek a Közösségi adószám használatára a speciális jogállású adóalanyok 10.000 EUR feletti összesített ellenértéket meghaladó termékértékesítés alá tartozó ügyleteik tekintetében, az értékhatár átlépésekor. Ebben a körben speciális jogállású pl. a kizárólag alanyi mentes, ill. mezőgazdasági tevékenységet folytató, vagy EVA adóalany. Az értékhatár számításakor az új közlekedési eszköz és a jövedéki adó hatálya alá tartozó termékek forgalma figyelmen kívül marad.
Néhány főbb eljárási és részletszabály
A termékértékesítés eladója és vevője is kötelezően rendelkezik
HÉA azonosítóval. A termék igazoltan
elhagyja Magyarország területét és végleges rendeltetéssel megérkezik egy másik
tagállamba.
Az értékesítés adólevonással járó adómentes ügylet, tehát az
eladó adót nem tartalmazó számlát állít ki és az értékesítéshez kapcsolódó
valamennyi költségének az ÁFA tartalmát levonásba helyezheti.
Magyarország területének a termék által történt elhagyását az
eladó igazolja. Az igazolás lehet pl. CMR, menetlevél, tachográf adat, MÁV,
vagy egyéb fuvarlevél, raktári bevételezések, súlymérések, a célországban
történt tankolás bizonylatai, banki okmányok, stb. )
Az új és használt Közlekedési eszközök értékesítésére
speciális előírások vonatkoznak.
Közösségi termékbeszerzés esetén, amennyiben az eladónak és a
vevőnek is van közösségi adószáma, a vevő a magyarországi szabályok alapján ugyanabban
a bevallásban számítja fel, és vallja be az ügylet után fizetendő és levonható
adót. Az adólevonás azonban nem automatikus, olyan ÁFÁ-t helyezhet levonásba,
amit magyarországi beszerzés esetén is levonhatna.
Szolgáltatás nyújtás fő szabályként ugyancsak közösségi
adószámmal lehetséges. Adóalany részére nyújtott közösségi szolgáltatás
esetében az adókötelezettség a megrendelőt terheli.
Pl. magyar adózó Németországban autószerelést végez, a magyar
adózó adót nem tartalmazó számlát állít ki és a német adózó a német szabályok
szerint számítja fel és vallja be az adót.
Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatás esetén az
adófizetésre kötelezett a szolgáltatást nyújtó a saját országának szabályai szerint.
A kivételeket a törvény külön nevesíti. Pl. ingó dolog
bérbeadásánál az adókötelezettség a bérbeadó gazdasági letelepedettségéhez, ingatlanhoz
kapcsolódó szolgáltatás nyújtás esetén az ingatlan fekvésének országához, több
más szolgáltatás esetében a tényleges megvalósulás helyéhez igazodik, itt is
néhány további feltétel figyelembevételével.
Fuvarozási szolgáltatás esetén az indulási és a teljesítési hely
meghatározásának van jelentősége.
Bérmunka esetén, ha pl. a megrendelő által rendelkezésre
bocsátott anyagon a magyar adózó Magyarországon végez munkát és az így
előállított terméket az országból kiléptetik, adómentes szolgáltatásnyújtás valósul
meg.
Ha az adózó a fel – vagy összeszerelés tárgyául szolgáló
terméket nemcsak értékesíti, hanem be is szereli, a teljes ügylet termékértékesítésként
adózik a fel vagy összeszerelés helye szerinti országban. Ha az értékesítőnek
nincs adószáma abban az országban, ahol a szerelés történt, az adót a beszerző
fizeti meg önadózással.
Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási,
sportszolgáltatás, kiállítás, vásár, bemutató rendezése és ezekhez járulékosan
kapcsolódó szolgáltatásnál az adófizetés az igénybevevő tagállamának szabályai
szerint történik.
Szellemi alkotáshoz fűződő jogok, reklám, tanácsadás banki,
biztosítási szolgáltatás, munkaerő-kölcsönzés esetében a szolgáltatásnyújtás
adóztatása a megvalósulás helye szerinti
tagállamban történik.
Végezetül egy technikai, de fontos kérdés, hogy a VIES
rendszer segítségével könnyen ellenőrizhető, hogy uniós üzleti partnerünk
rendelkezik-e uniós adószámmal, amely őt feljogosítja arra, hogy az EU más
tagállamaiban letelepedett adózókkal jogszerű üzleti tevékenységet folytasson.
Hozzászólás